Vadhajtások

Publikálva: 2016. augusztus 18.

Kiverte a biztosítékot az állami erdészeti társaságok nyílt tendereket kerülő beszerzési gyakorlata és rossz gazdálkodása a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) vizsgálata kapcsán. Ellenzéki politikusok szerint a VIP-vadásztatás, illetve a vadászterületek 20 évre szóló szeptemberi újraosztása is időszerűvé tette az állítólagos visszaélések újbóli ellenőrzését.

Ez a jövő! Áprilisban legalábbis nagyjából ezzel indokolta a földművelésügyi tárca a Népszabadság kérdésére, hogy miért is emelte drasztikusan a 22 állami erdőgazdaság vezérigazgatójának a milliós havi fizetését. Esetenként a mintegy másfél milliót kereső Orbán Viktor miniszterelnök bérének csaknem a duplájára! Hivatalos indok szerint tehát az erdészeti társaságok olyan nemzeti vagyont őriznek, amelynek nem a nemzetgazdasági súlya a legjelentősebb, hanem az, hogy „ez a jövő”. Pedig, mint az a napokban a Kehi-vizsgálatok kapcsán kiderült az említett napilapból: a jelen értékeivel is eléggé rosszul sáfárkodnak az erdőgazdaságban. A 22 állami erdészet a Kehi által ellenőrzött 2010 és 2014 közötti időszakban 202 milliárdos bevételt ért el, ám alig 8 milliárd forint eredményt mutatott ki.

A nem túl nyereséges működésre utal a hivatal – első körben 6 állami erdészetnél indított – vizsgálatának előzetes eredménye, amely szerint a rossz gazdálkodással majdnem másfél milliárd forint kárt okoztak e cégek az államnak. A szóban forgó hat erdészet a Bakonyerdő, az Egererdő, a Mecsekerdő, a Sefag, a Verga és a Zalaerdő Zrt. volt. Mint azt a Kehi lapunknak megerősítette, egyebek mellett hűtlen kezelés, csalás, költségvetési csalás, közokirat-hamisítás, lopás és környezetkárosítás gyanúja miatt ismeretlen tettes(ek) ellen feljelentést is tettek. A hivatal mellett Sallai R. Benedek LMP-s országgyűlési képviselő májusban, Polt Péter legfőbb ügyésznél tett hasonló feljelentést. (Korábban „rendszerszintű gazdálkodási visszaéléseket” tárt fel egy állami számvevőszéki jelentés is.)

Sallai R. Benedek arra hivatkozott, hogy az erdőgazdaságok pályáztatás nélkül adtak megbízásokat vezetőik érdekkörébe tartozó vállalkozásoknak. Sőt, a kezelt vadállományról, a nagy értékű trófeákról sincs nyilvántartásuk. Ez pedig a képviselő szerint megágyaz a milliós trófeák magántulajdonba juttatását eredményező vadásztatási gyakorlatnak. Méghozzá mindez a tulajdonosi jogköröket gyakorló miniszterek, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezetőinek az évtizedes asszisztálása mellett megy.

Dúvadgyérítés

Sallai szerint „az erdészek között közismert tény”, hogy erdészeti vezetők igen nagy értékű vadakat lőttek ki térítésmentesen, és rendszeresen vadásztattak politikai irányítókat. Úgy véli, az előbbit az tette lehetővé, hogy nem rendelték el a nemzeti vagyonba tartozó, esetenként több millió forintos értékű trófeák nyilvántartását, így azok felett az erdőgazdasági vezetők sajátjukként rendelkeznek.

Sallai zöld civilként már 10 éve bombázza a hatóságokat, de hiába. A sebezhetetlen, jó politikai kapcsolatokkal rendelkező, magas beosztású állami erdőgazdaságiak elszámoltatásából (eddig) nem lett semmi. Pedig darabonként akár több millió forintot is érő trófeákból álló óriási gyűjteményekről hallani. A képviselő azt gyanítja, hogy a zsákmányhoz gyakran engedély és jogosultság nélkül, például „dúvadgyérítés” címén rendezett vadászatokkal jutottak egyes erdészeti vezetők és politikus barátaik… Ezt azonban cáfolta lapunknak egy érintett, állami területen is vadászó üzletember, aki szerint már senki sem tud ehhez ingyen hozzájutni, fizetni kell érte, mert jó az ellenőrzés.

Sallai mégis indítványozza, hogy a nyomozó hatóság tárja fel az állami erdőgazdasági vezetők trófeáinak eredetét. Emellett pedig az ingyenes, pontosabban a politikai kapcsolatok építését szolgáló vadásztatások során elejtett állatok trófeáinak sorsát, származását. Az állami tulajdonú vadak ezen részeinek ingyenes átengedéséből ugyanis az államot tetemes vagyoni kár érte – hangsúlyozza a képviselő.

Az erdőgazdaságokkal kapcsolatban egyébként már korábban is okozott botrányt a politikusok vadásztatása. Keller László MSZP-s képviselő az első Orbán-kormányt követő ciklusban, közpénzügyi államtitkárként feljelentést is tett egyebek között Polt Péter ellen. Ám a vége az lett, hogy éppen Kellernek kellett felelnie a hivatali visszaéléssel kapcsolatos gyanúsítás miatt, mert az ügy vonatkozásában személyes adatokat is bekéretett.

Lenyúlják?

Más, vadgazdálkodásban jártas érintettek viszont tudni vélik, hogy a mostani ellenőrzési hullám időzítése és menete nem véletlen. Még csak nem is egyszerűen a vadászlobbik egymás közötti harcának, területi vitáinak a következménye. Sőt, nem is az erdőgazdaságokban használt földvagyon privatizációjának előkészítése. Legalábbis Gőgös Zoltán MSZP-s képviselő lapunknak úgy nyilatkozott: a visszaéléseket feltáró ellenőrzés mögött azt a miniszterelnökségi szándékot sejti, hogy ha már az erdészetek által használt állami földeket nem tudja magánosítani a Fidesz-kormány, akkor magukat az erdőgazdaságokat akarja eladni. Szerinte ezért vetette fel tavaly Lázár János miniszter, hogy az állami erdészetek nem jól gazdálkodnak.

Forrásunk szerint azonban a Kehi-vizsgálatoknak lehet egy prózaibb aktualitása is. A vadászati törvény múlt év végi módosításával ugyanis az eddigi tízről húsz évre emelte a parlament a vadászterületek használati idejét. A jogszabály szerint szeptember 15-ig kell az addig esetleg megváltoztatott, megnövelt új területeket is elfogadtatni, jóváhagyatni a hatósággal.

Vadászberkekben az a hír is járja, hogy Orbán Viktor személyesen bólint majd rá a nagy hatalmú politikus-vadász lobbi számára fontos területi kijelölésre.

A vadászterületek újraosztásához kötődő előzménynek tartják a bennfentesek Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter múlt őszi kijelentését, amikor az állami erdőgazdaságok rossz gazdálkodását kritizálta. Lázár ekkor rendelte el a visszaélések alaposabb feltárására a többször említett Kehi-vizsgálatot. Az ügy azután mégis mintha elsikkadt volna, pedig a megkérdezett szereplők szerint évtizedek óta ugyanaz a gyakorlat folyt az állami erdőgazdaságoknál. Ráadásul még az új jogszabály tervezete előtt napvilágot látott, hogy már nemcsak 6, hanem mind a 22 állami erdőgazdaságnál vizsgálódik a hivatal.

Erős figyelmeztetés

A Kehitől kapott válaszok azonban nem támasztják alá az „összeesküvés-elméletet”. Azaz a véletlenek összjátékának tűnik az ellenőrzés folytatásáról szóló hírek és a fontos jogszabályi dátum közelsége. Mint megtudtuk ugyanis, az első szakaszban vizsgált 6 erdészeti társaságot – a vonatkozó 2011-es kormányrendelet szerint – a kormány által jóváhagyott 2015-ös éves ellenőrzési terv alapján kezdte átvilágítani a hivatal. (Ez tehát 5 évvel azután történt, hogy 2010-ben – már a második Orbán-kormány idején – visszakapta a hivatal a 2004-ben elvett jogkörét a többségi állami gazdasági társaságok ellenőrzésére.) Tehát e terv alapján 6 társaságot vizsgáltak, majd a további 16 erdészeti társaságra már Lázár János utasítására terjesztették ki a kontrollt. Ennek itt volt az ideje, mert a Kehi saját állítása szerint az 1993-as megalakulása óta még egyszer sem vizsgálta az erdészeti gazdaságokat. Ezt a „végtelen toleranciát” az egyik jól értesült vadász úgy értelmezte lapunknak, hogy az állami erdőgazdaságoknál volt egy kiskirályi rendszer, amelyhez sem a szocialista kormányok nem nyúltak hozzá, sem az első Orbán-kabinet, mert amúgy sincs benne nagy pénz. Az erdő 100 év alatt újul meg, akkor van hektáronként 1,5 millió forint bevétel, ám ennek a harmadát is elviszi a kitermelés és az újraerdősítés. Ám a második Orbán-kormány mégis belecsapott a lecsóba. Az erdőgazdasági vezetők 70-80 százalékát eltávolította.

Most azonban gyökeresen változott a megítélés. Beszéltünk olyan vadász menedzserrel, aki mindezt üzenetnek tekinti. Mármint a politikusokat is vadásztató, roppant befolyásos erdőgazdasági vezetőknek szóló figyelmeztetésnek: ne próbálják megakadályozni a vadászterületek átrajzolását a kormányközeli lobbisták szándékával szemben, mert könnyen megjárhatják…

Lajos és Zsolt az erdőben

A fenti teória csak egyike a vadgazdálkodási zuhanyhíradóban terjedő elméleteknek. Van egy direktebb politikai értelmezése is az erdőgazdasági vizsgálatoknak, de ennek megértésére egy kicsit vissza kell utazni az időben. Egészen 2010-ig, a második Orbán-kormány indulásáig. Akkor – talán a jó vadászati hagyományokat ápoló vezetés vagy más nyomósabb ok miatt – egy másik felettes szervezet, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) felügyelete alá helyezték az állami erdőgazdaságokat. A speciális területet ismerő menedzserek szerint a felügyelet azt is jelentette, hogy informálisan központosították az összes beszerzést. (Igaz, erről hivatalos irat nem rendelkezett.) Az akkor kinevezett erdőgazdasági vezetők tudomására hozták, mely baráti beszállítói körtől érdemes rendelni a szükséges anyagokat. Például vadhálót, üzemanyagot, festéket, motorfűrészt, szolgáltatásokat. Lehet persze mástól is, de aki úgy tesz, az ne számítson felettese jóindulatára.

Megkerestük az MFB-t az erős állítással kapcsolatban. Azt a választ kaptuk, hogy „…az MFB tulajdonosi joggyakorlását érintő időszakban a banknak a beszerzés területén nincs tudomása az előírásokkal ellentétes eljárásról”. Az MFB-hez az erdőgazdaságokkal kapcsolatban nem érkezett olyan hivatalos jelentés vagy jelentéstervezet, amely a kérdésben megfogalmazottakat (hogy az érintet erdőgazdaságok vezetői szóbeli utasítást kaptak, hogy mely beszállítóktól kell a szükséges anyagokat, szolgáltatásokat megrendelni) tartalmazná. Az erdőgazdálkodások kérdésével kapcsolatban csak akkor tud állást foglalni a bank, ha az erre vonatkozó dokumentumok rendelkezésére állnak, így informális értesüléseket nem áll módjában kommentálni – szól a pénzintézet álláspontja.

Az ügy pikantériája, hogy akkoriban az erdőgazdaságok élére nem egy esetben az akkor még befolyásos és erősen kormányközelinek számító üzletemberpáros – a Simicska Lajos, Nyerges Zsolt duó – javasolta a megbízható vezetőjelölteket. A szakma legalábbis úgy könyvelte el, hogy ezek az emberek Nyerges, azaz Simicska Lajos barátja érdekeltségeihez kötődnek. Most, az állóháborúvá fajult Simicska–Orbán csörte újabb fejezetében nyilván ezektől a vezérigazgatóktól is örömmel megválna a harmadik Orbán-kormány. Ehhez apropót is kínál a Miniszterelnökség kérésére kiteljesedett Kehi-vizsgálat során feltárt sok visszaélés.

Mindez persze egyelőre csak a szektor szereplőinek a találgatása. Mindaddig legalábbis, ameddig valamennyi gazdasági társaság ellenőrzése befejeződik, az érintettek észrevételeit is feldolgozva. Ezután nyilvánossá válik a végleges jelentés. Ám a Kehi is csak azután fogalmazza meg a következtetéseit, illetve az erdészeti gazdaságokra vonatkozó rendszerszintű javaslatait. Nagy kérdés, hogy ez még az idén – akár a szeptemberi jogszabályváltozásig – megtörténik-e, de erre egyelőre nem kaptunk választ.

Veszélyes VIP-vadászat

■ Benedek Fülöp, a Gyurcsány-kormány volt államtitkára, közismert vadász javaslatára hoztak egykor rendelkezést a jórészt a politikusok passzió--ját szolgáló „protokolláris”, azaz VIP-vadászatokról. Ez rögzítette, hogy kiknek és hogyan van joga meghívni az állami területekre vendégvadászt, miként kell igazolni a lebonyolítást; sőt, még azt is, mennyit lehet rákölteni, hogyan és mit lehet ajándékozni a vadászat után. A szabályzatnak azonban volt egy nagy hibája: nem írta elő a közbeszerzést. Benedek Fülöp szerint azért, mert időben nem lehetett volna felkészülni, ha előző este szóltak, hogy másnap egy vadász vendég jön. A közbeszerzési eljárás hiányában azonban az sem volt elég meggyőző, hogy az államtitkár-vadász ilyen esetben minden szükséges eszközt és szolgáltatást állami területről kért be, s ennek díját – mint mondta – ki is fizette rögtön. A nem megfelelő protokollvadászatok miatt előzetes letartóztatásba is helyezte egyszer a hatóság. Az általa kidolgozott módszer azután nem is talált követőkre, pedig azóta is meggyőződése, hogy ez az egyetlen módja a vadászati költségek nyomon követésének, az ellenőrizhetőségnek.

Forrás:

http://figyelo.hu/cikkek/436621-vadhajtasok

Menü

Főoldal

Navigáció