Minek van szükség állami erdészetekre, ha a feladataik jelentős részét vállalkozóknak adják ki? Ezt a kérdést a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) is feltette, amikor hat erdészetnél folytatott vizsgálata során a furcsa gyakorlatot feltárta.

A vállalkozókat ugyanis rendre versenyeztetés nélkül választották ki az erdőtársaságok, ráadásul a munkát több esetben a kerületvezető erdészek magánvállalkozásai kapták, majd maguk igazolták a cégük által végzett munka teljesítését. A hivatal által feltárt visszásságokról szóló jelentésben az olvasható, hogy a SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt.-nél minden negyedik erdésznek, vadásznak volt olyan cége, amely szerződésben állt az erdőgazdasággal. A kaposvári cég nem kevesebb, mint 1,6 milliárdot fizetett ki a kerületvezetők vállalkozásainak.

A visszaélésekről múlt péntek óta a kormány több tagja is tud. A Kehi a hat állami erdőtársaság gazdálkodását vizsgáló jelentését megküldte például a nemzeti földalapkezelőnek és a kormányhivataloknak is. A Kehi arra a következtetésre jutott: az ügyek kimerítik a lopás, a csalás, a közokirat-hamisítás, a hűtlen kezelés és a költségvetési csalás tényállását. Ahogyan lapunk hétfői számában megírtuk: a Kehi az ügyben feljelentést is tett az Országos Rendőr-főkapitányságon. Cikkünk megjelenése után ezt a hivatal elismerte.

A számok nem kevés fejtörést okozhatnak: a Kehi a szabálytalanságok és előnytelen ügyletek miatt 2010 és 2014 között legkevesebb 1 milliárd 260 millió forint összegű indokolatlan kiadást, illetve elmaradt bevételt állapított meg. A jelentésben az szerepel, hogy a kár összege akár az 1,4 milliárdot is elérheti. Információink szerint a hivatal ellenőrei még az állami cégvezetők levelezését is átnézték. Ezekből kiderül, a osztályvezetők, igazgatók több esetben is tisztában voltak azzal, hogy szabálytalanul járnak el, utólag gyártott, fiktívnek tűnő igazolásokkal próbálták elfedni a zavaros ügyleteket.

Az állami gazdaságok számos nagy értékű gépet – traktorokat, fakitermelő gépeket, teherautókat – szereztek be, majd rendszeresen bérbe adták a nekik dolgozó vállalkozóknak – áll a jelentésben. Közben előfordult, hogy az állam fizette a javítási költségeket vagy a felelősségbiztosítást.

A Zalaerdő például „elmulasztott” beszedni 5,9 milliónyi bérleti díjat, a SEFAG teherautóját pedig három éven keresztül térítés nélkül használhatta egy magáncég. Az is előfordult, hogy kiszuperált gépeket zárt körű árverésen adtak el. A jelentés megjegyzi: bezzeg amikor nyílt volt az árverés, a vételár 80 százalékkal is meghaladta az erdészet által meghatározott összeget. A kitermelt fát rendszerint a kitermelést végző cég vehette meg, olykor 30 százalékkal olcsóbban, mint a többi vevő.

A jelentés abból indul ki, hogy a hat erdészet – a Bakonyerdő, az Eger­erdő, a Mecsekerdő, a SEFAG Zrt., a VERGA Zrt. és a Zalaerdő – a vizsgált időszakban mintegy 202 milliárd forint bevételhez jutott, miközben feltűnően kevés, mindösszesen 7,7 milliárdos eredményt ért el. A jelentésből kiderül, hogy még ebből a nyereségből sem folyattak át semmit a tulajdonosnak, azaz nem fizettek osztalékot az államnak. A kevés kigazdálkodott nyereséget inkább maguknál tartották, az eredménytartalékba helyezték.

HIRDETÉS

Pedig a vizsgált időszakban dőlt az állami és az európai uniós támogatás az erdészetekhez. A jelentés szerint a hat gazdaság 2,3 milliárd forint agrártámogatást és 2,9 milliárdos EU-s támogatást kapott. Ráadásul a közmunka-programoknak köszönhetően olcsó munkaerőhöz jutottak: a közfoglalkoztatásra az államtól négy év alatt 8,7 milliárd forint támogatást kaptak a hivatal összegzése szerint. Míg a fizikai munkaerőn spórolni tudtak, a vállalatirányítási költségek kiugróan magasak voltak a Kehi szerint: 2013-ban például a bevételek 17 százalékát emésztették fel. Ez az adat egybevág a Népszabadság márciusi számításaival. A kikért adatok alapján akkor azt írtuk, nyolc állami erdőgazdaság vezérigazgatója keres havonta hárommillió forintot, és mind a huszonkét állami erdőgazdaság vezérigazgatójának havi fizetését bruttó kétmillió forint fölé emelte a kormány.

Arról, hogy az állami erdészeteknél komoly problémák vannak, szintén lapunk számolt be elsőként tavaly ősszel. Akkor készült el a Kehi gyorsjelentése a témában. Mint októberben megírtuk, az egyik erdészetnél még az is előfordult, hogy 406 millió forint prémiumot fizetett ki egy vállalkozónak csak azért, mert időre elvégezte a munkát, holott ez szerződésbe foglalt kötelessége volt. Nemcsak a Kehi, hanem az Állami Számvevőszék is rendszerszintű szabálytalanságokat tárt fel tavaly év végén az állami erdészeteknél, amikor mind a 22 társaságot átvilágította. Az ÁSZ elsősorban a rendkívül alacsony bérleti díjakat tette szóvá. A Kehi pedig további vizsgálatokat végez 16 erdészetnél. A Kehi legfrissebb jelentése is megjegyzi, a használt állami földek, területek után is nyomott árat fizettek. Hektáronként 70-100 forintot, miközben a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a piaci árak 13 ezer és 18 ezer forint körül alakultak.

A számvevők tavaly arra a következtetésre jutottak, hogy az erdőgazdaságok mérlege nem a valós képet mutatta, vagyonnyilvántartásuk sem felelt meg a jogszabályban foglaltaknak. Az ÁSZ két esetben a nyomozó hatóságok segítségét kérte, a 22 társaság közül 21 esetében a Magyar Könyvvizsgálói Kamarához fordult. Tavaly ősszel Lázár János a Kehi gyorsjelentésére hivatkozva élesen bírálta az állami gazdaságokat. Azt állította, hogy az állam rossz gazda, „mert szétlopták, ellopták és szétcsalták az állami mezőgazdasági cégeket”, ezért a köztulajdonban lévő földek eladása mellett érvelt. A piacon azóta is tartja magát a pletyka, hogy a visszásságok feltárása a gazdaságok privatizációjának ágyaz meg.

Forrás:

http://nol.hu/belfold/fejostehenkent-kezeltek-az-erdeszeteket-a-vezetok-ezt-hagytak-1626007